A CIN-KE filmklub 2012-13. évi sorozata
2013-03-08. Bertrand Blier: Herék, avagy a tojástánc (Les valseuses) - CIN-KE filmklub 18:00 - 1051 Budapest, Arany János utca 10. - Seres Sándorral
2013-03-22. David Lynch: Veszett a világ (Wild at Heart), 124 perc, 1990 - CIN-KE filmklub 18:00 - 1051 Budapest, Arany János utca 10. - Krizsma Judittal
2013-04-05. Theodoros Angelopoulos: Az örökkévalóság meg egy nap (Mia aioniotita kai mia mera), 128 perc, 1998 - CIN-KE filmklub 18:00 - 1051 Budapest, Arany János utca 10. - Váraljai Erzsébettel
2013-04-19. Samuel Fuller: Zsebtolvaj - CIN-KE filmklub 18:00 - 1051 Budapest, Arany János utca 10.
A CIN-KE filmklub 2012. õszi sorozata
A szabadság fantomja - avagy a keresés útjai
Buñuel évek 2010-12.
112 éve született a filmmûvészet talán legnagyobb alakja, Luis Buñuel, akinek hosszú és változatos rendezõi munkássága önmagában is bevezetést nyújt a filmtörténetbe. Sorozatunkban a teljes életmûvet szeretnénk bemutatni, mivel Bunuel világával akkor tudunk megismerkedni, ha nem ugorjuk át a kevésbé ismert darabokat sem. Idõrendben haladunk elõre, az elsõ nyilvános bemutatók dátumai alapján.
A korai párizsi-madridi szürrealista mûvei után mexikói korszakának stílusban és történetben is változatos termése következik. 1946 és 1965 között Luis Buñuel mintegy két évtizedet töltött Mexikóban.
1952 nyarán Buñuel elérte, amit csak kevesen: sikeresen ötvözte a keserédes, társadalomkritikus zenés vígjáték és a szürreális komédia mûfaját. Az Emelkedés az égbe - a nevetséges költségvetés és a versenytempóban lezajlott forgatás ellenére - anyagilag és szakmailag is sikeres lett. A dél-amerikai értelmiség nemcsak elismerte mûvészetét (ezt már az Elhagyottak sikere után is megtette), hanem együtt is dolgozott vele ekkortól.
A gyümölcsözõ együttmûködés keretében a következõ 7 évben 12 filmet készítettek. Népszerû darabokat és különleges ínyencfalatokat, a zenés vígjátéktól, az ördögi csábítások tragédiáin és szatíráin át, a társadalmi igazságtalanságokat megjelenítõ drámákig.
E tucatnyi munka elkészítése közben Buñuel rendkívül szerteágazó szakmai gyakorlatot szerzett a hatalmas tempót diktáló Mexikóban. Emellett az összes kedvenc témáját kidolgozta ezekben a filmekben.
A stílusban és történetben is változatos nagyjátékfilmek fõszereplõi a mindig alapos társadalomkritika mellett a Nõk és a Férfiak, s a közöttük fellángoló Szerelem, ami Buñuelnél természetesen õrült: vagy pusztít, vagy õt pusztítják...
1959-ben az El Paoban nõ a láz zárta le a "kreatív rohanás" korát. Ezután már nem foglalkozott új ötletekkel - nem készített többé évi 2-3 filmet - hanem lassabban, megfontoltabban dolgozott a meglévõ ideákon...
Luis Buñuel 1960-ban már a cannes-i fesztivál törzsvendége, a filmvilág élõ legendája volt. Ekkor még senki sem sejtette, hogy a hatvan esztendõs Don Luis a nyugdíjbavonulás helyett az évtized legtöbb forradalmi filmjének boldog szerzõje lesz.
Elõször Mexikóban rendezett egy kiváló amerikai független filmet, majd (húsz év után) hazament Spanyolországba, ahol szintén páratlan filmremeket készített. A leleplezõ filmbomba után visszatért Mexikóba és leforgatta a legeredetibb történetû alkotását. Ezután Franciaországban nyílt lehetõsége egyik régi filmterve megvalósítására.
Ezt követõen visszament Mexikóba és egy szürreális komédiát rendezett... Végül Franciaországban telepedett le és ott dolgozott a pályája végéig - semmihez sem hasonlítható filmcsemegékkel örvendeztetve meg az újhullámok elapadásán sajnálkozó igényes (európai) közönséget.
1966-67-ben A nap szépe készítése közben többször ki- és bejelentette, hogy visszavonul. Aztán Serge Silberman megígérte neki, hogy teljesen szabadon rendezhet egy pikareszk parabola paródiát a kereszténység teljes történet felölelve. Ennek a lehetõségnek nem tudott ellenállni. Így maradt még Franciaországban és teljes lendülettel dolgozott tovább. Legfontosabb alkotótársa, a 30 évvel fiatalabb Jean-Claude Carriére alig gyõzte követni a tempóját. 1969-ben A tejúttal - a tökéletes Buñuel filmmel - az életmû befejezett volt.
Ekkor azonban, 70 évesen és a Viridiana tizedik évfordulóján, még egyszer a hazájában akart dolgozni, így második ráadásnak elkezdte a Tristana forgatását...
Még három hibátlan és összetéveszthetetlen film következett a hetvenes évek közepéig, amik Luis Buñuelt a huszadik század legjobb filmrendezõi közé - vagy fölé - emelték.
A négy közül az elsõben és az utolsóban a férfi nem tudja megkapni a nõt, a nõ nem tudja megtartani a férfit - közben a sunyi terrorizmus és a láthatalan métely értelmetlen munka lapítanak a háttérben... A másodikban és a harmadikban a báj és a szabadság soha meg nem fogható fantomját hajszolják egymás álmaiban a szereplõk...
Seres Sándor, a sorozat szerkesztõje
- CIN-KE filmklub 2010. õszi, 2011 tavaszi, 2011. õszi és 2012. tavaszi program -
2010. szeptember 24.
Andalúziai kutya / Un chien andalou / An Andalusian Dog (ff., 16 perc)
Bemutató: 1929. június 6. Gyártó: Franciaország. Ea.: Seres Sándor
Minden idõk legtöbbet elemzett mozgóképe, egyben a filmes szürrealizmus legtisztább esszenciája. Egy férfi nem tud megszerezni egy nõt, de egy másik igen, felhõ vág Holdat és borotva szemet, majd egy levágott kezet is meg kell regulázni, és akkor még nem is beszéltünk a tenyérbe mászó hangyákról...
Aranykor / L'Age d'or / The Age of Gold / The Golden Age (ff., 60 perc)
Bemutató: 1930. október 28. Gyártó: Franciaország. Ea.: Seres Sándor
Volt egyáltalán valahol, valamiért, valameddig aranykor? Úgy tûnik, sosem - a két fõhõs szerelmesnek egy eltorzult társadalom ragadós béklyóival kell megküzdenie. Ez a mû is az õrült szerelem - amivel egyedül lázadhatunk korunk láncai ellen - akadályait és a legyõzésükre irányuló harcot mutatja be.
Föld, kenyér nélkül / Las Hurdes / Land Without Bread (ff., 28 perc)
Bemutató: 1933. december Gyártó: Spanyolország. Ea.: Seres Sándor
A kor rövidfilmjeinek és játékfilmjeinek a parodizálása után a dokumentumfilm következett. Rendkívül sokat manipulált lejárató-leleplezõ és kondicionált sokkolásra kihegyezett "útibeszámolójával" azonban Buñuel messze túllõtt a célon - "valóságfeltáró" filmje a hamis dokumentumfilmek egyik mintaképe lett.
2010. október 8.
Nagy kaszinó / Gran Casino Tampico (ff., 92 perc)
Bemutató: 1947. június 12. Gyártó: Mexikó. Ea.: Seres Sándor
A szürrealizmus után egy zenés-táncos darabbal folytatódik az életmû. A gonosz "olajember" és a dalos kedvû pozitív hõsök a nézõk szimpátiájáért való küzdelmük során számos hangulatos argentín és mexikói dalra rágyújtanak, mielõtt gyõzne a producer...
2010. október 22.
A kicsapongó apa / El gran calavera / The Great Madcap (ff., 92 perc)
Bemutató: 1949. november 25. Gyártó: Mexikó. Ea.: Seres Sándor
A "fehér telefonos" vígjáték egy nagysikerû színházi darab feszes, ropogós adaptációja, emlékezetes színészi alakításokkal. A kicsapongó apa nagyon szereti a családját, de még jobban az alkoholt és az örömlányokat... ezért megleckéztetik, de õ viszontleckéztet... Buñuel itt egyenesen az ellenkezõjét állítja annak, amit fiatalkori és késõi munkáiban olyan harcosan és bölcsen képviselt?
2010. november 5.
Elhagyottak / Los olvidados / The Young and the Damned (ff., 77 perc)
Bemutató: 1950. november 9. Gyártó: Mexikó. Ea: Váraljai Erzsébet
Rendezõnk mégsem felejtette el a gyökereit. Erõs társadalomkritika az emberség és a kiállás teljes hiányáról, soha el nem felejthetõen keserû, de szép jelenetekben. Szemecske elhagyatva bolyong Mexikó City utcáin. Társaival együtt egy undok koldus (már megint egy gonosz vak) terrorizálja õket, és viszont...
2010. november 19.
Susana / Demonio y carne / The Devil and the Flesh (ff., 86 perc)
Bemutató: 1951. április 11. Gyártó: Mexikó. Ea: Bárdos Csaba
A démonnak tartott, elesett lány kalandjai, küzdelmei az emberi gyengeség, rosszindulat és képmutatás dzsungelében. Susana megszökik börtönébõl és mivel minden férfinek felkelti a vágyait, mindig menekülnie kell...
2010. december 3.
Elveszett lány / A csaló lánya / A megcsalt lány (ff., 78 perc)
/ La hija del engaño / Don Quintín el amargao / Daughter of Deceit
Bemutató: 1951. augusztus 29. Gyártó: Mexikó. Ea.: Seres Sándor
Egy újabb apa, akit ismét a kiváló Fernando Soler alakít. Don Quintín durván, lekezelõen bánik mindenkivel. Saját gyermekét - csak mert lánynak született - eltaszítja magától. Húsz év múlva megpróbálja megtalálni a lányt, aki akár boldog is lehetne, ha az apja nem avatkozna bele az életébe...
2010. december 17.
Mennybemenetel / Emelkedés az égbe / Subida al cielo / Stairway to Heaven / Mexican Bus Ride (ff., 85 perc)
Bemutató: 1952. június 26. Gyártó: Mexikó. Ea.: Mátyás Péter
Az autóbusz összezárt utasai szakadékok szélén egyensúlyozva, párás hõségben szembesülnek saját és társaik problémáival. Ha néha kiszállnak, a mámoros-gõzös mexikói tájakon sem találnak nyugalmat. Álom, utazás, szerelem és halál... Buñuel humora és szimbólumai együtt adják a magával ragadó atmoszférát.
2011. január 7.
Asszony szerelem nélkül / Una mujer sin amor / A Loveless Woman (ff. 85 perc)
Bemutató: 1952. július 31. Gyártó: Mexikó. Ea.: Seres Sándor
Rosariot elnyomja jóval idõsebb férje, Don Carlos. Fiuk, Carlito, apja szigorát nehezen képes elviselni - egyszer meg is szökik otthonról. A kisfiút az erdõmérnök Julio találja meg és viszi haza. A hálás apa barátjává fogadja Juliot, akinek azonban megtetszik az asszony...
2011. január 21.
A brutális férfi / A bika / El bruto / The Brute (ff., 81 perc)
Bemutató: 1953. február 5. Gyártó: Mexikó. Ea.: Seres Sándor
Egy csoportos kilakoltatás miatt a Pedro (el Bruto) mészárosi állását kénytelen feladni és verõemberként dolgozni tovább. Elsõ munkája tragédiába torkollik... Sajátos film noir a brutális férfi és a gonosz nõ szikrázó találkozásaival, az indulatok robbanásaival.
2011. február 4.
A férfi / Õ / El / This Strange Passion (ff., 92 perc)
Bemutató: 1953. július 9. Gyártó: Mexikó. Ea.: Nagy Ádám
Don Francisco egy templomban figyel fel Gloria páratlanul szép lábaira. Ostromolni kezdi a nõt, aki menekül elõle, aztán mégis a felesége lesz. A házasélet és a szerelem azonban számukra összeegyeztethetetlennek tûnik... Az örök férfi és az örök nõ - vagy paródiáik? Az El filmtörténeti ikon, Hitchcock is innen kölcsönözte egyik leghíresebb jelentetét...
2011. február 18.
Az ábrándok villamosra szállnak / La ilusión viaja en tranvía (ff. 90 perc)
Bemutató: 1954. június 18. Gyártó: Mexikó. Ea.: Seres Sándor
Kik járnak villamossal? Az egyszerû városlakók. Néha azonban az õ életük is filmre kívánkozik - fõleg, ha egy hivatalosan nem is létezõ villamoson utaznak. Mexikóváros portré szürreális mestermukával: a húspiac_a_villamoson jelenet delejesre sikerült...
2011. március 4.
Üvöltõ szelek / Wuthering Heights / Abismos de pasión (ff. 90 perc)
Bemutató: 1954. június 30. Gyártó: Mexikó. Ea.: Seres Sándor
Emily Bront&etilde; híres mûvének méltó feldolgozása nem szenved hiányt szerelem és gyûlölet mélységeiben, de Buñuel rovaraiban, békáiban, teheneiben és disznóiban sem...
2011. március 18.
Robinson Crusoe / Aventuras de Robinson Crusoe (szín., 90 perc)
Bemutató: 1954. augusztus 5. Gyártó: Mexikó-Egyesült Államok. Ea: Váraljai Erzsébet
Buñuel elsõ színes filmjében vibrálnak a kék-vörös-sárga-zöld színek. Miközben az ember összes bûne és közösségi (?) civilizációnk összes fontos kérdése szóba kerül, szellemes szimbólum-állatok parádéját látjuk, és végig izgulhatunk hõsünk kalandjain. Péntek itt nem a hétvége kezdete, hanem inkább a fõhõs iránt érzett szimpátiánk vége.
2011. április 1.
Archibald de la Cruz bûnös élete / Egy bûneset története / Ensayo de un crimen (ff., 89 perc) Bemutató: 1955. május 19. Gyártó: Mexikó. Ea.: Mátyás Péter
Keresztes Arcsibald egy gyerekkori baleset nyomán azt hiszi, hogy nõket kell gyilkolnia. Szerencsére - vagy sajnos - azonban sötét terveit egyik esetben sem tudja megvalósítani, mivel a kérdéses hölgyek elõbb hunynak el valamilyen balesetben, minthogy õ megölné õket. Mivel jómódú és jóképû, körülveszik a nõk. Vajon ki és hogyan tudja meggyógyítani?
2011. április 15.
A folyó és a halál / El río y la muerte / River of Death (ff., 91 perc)
Bemutató: 1955. június 30. Gyártó: Mexikó. Ea.: Seres Sándor
Santa Viviana a halálkultusz városa. Lakói gyilkolják egymást késsel és revolverrel, család a családot, barát a barátot - elég egy rossz szó is... A gyilkosok - ha szemtõl szembe öltek - átúszhatják a fekete folyót és elbújhatnak a bozótban vagy a hegyen, amíg a megfelelõ bosszúállás megtörténik. A temetéseknek természetesen különleges rituáléja van errefelé...
2011. április 29.
Hajnalodik / Cela s'appelle l'aurore / That Is the Dawn (ff., 98 perc)
Bemutató: 1956. május 9. Gyártó: Franciaország-Olaszország. Ea.: Seres Sándor
Valerio doktort elhagyja a felesége, majd barátja, Sandro - miután megölte a felesége haláláért felelõs gyárost - menedéket kér nála. Valerio beleszeret egy fiatal betegébe...
Buñuel páratlan hangulatú városfilmje Bastiaról helyt az orvos és a lány tépelõdõ-bolyongó és ürességet kerülgetõ drámájának is - Antonioni La notteja elõtt négy évvel...
2011. május 13.
Halál a kertben / La mort en ce jardin / Death in the Garden (szín., 100 perc)
Bemutató: 1956. szeptember 21. Gyártó: Franciaország-Mexikó. Ea: Váraljai Erzsébet
A Pap, a Kurtizán, a Szakács, a Süketnéma Lánya és a Magányos Hõs sodródik össze a dél-amerikai õserdõben, a kertben, miután lázadás tört ki a kiutasított gyémántbányászok között. Izgalmas kalandokba bonyolódnak: a helyenként képregényszerûen ábrázolt kert szürreálisba hajló események fizikai és gondolati terévé válik - és mindenki megmérettettik.
2011. május 27.
Nazarin / Nazarín (ff., 95 perc)
Bemutató: 1959. június 4. Gyártó: Mexikó. Ea: Bárdos Csaba
Nazario atya egy bordélyház melletti kopott hotelben él. Mindenét híveinek adja, de azok gyakran meglopják és kigúnyolják. Amikor egy gyilkosnak kikiáltott sebesült prostituáltat ápol, a hatóságok megdühödnek rá. Menekülnie kell, de útján a várt könyörületesség helyett keserves kudarcok kísérik... A kérdés: lehet-e az evangélium szerint élni a modern korban?
2011. június 10.
El Paóban nõ a láz / La fiêvre monte â El Pao / Los ambiciosos (ff., 96 perc)
Bemutató: 1959. december 5. Gyártó: Franciaország-Mexikó. Ea: Krizsma Judit
Ojeda mesebeli adottságokkal rendelkezõ trópusi sziget, ahol azonban ostoba katonák uralkodnak. A fõváros, El Pao fõparancsnokát megcsalja a felesége, ezért megveri, véres események következnek... A film a szabadság kérdését járja körül - rend és lázadás, szerelem és õrület viszonylatain belül - a 30 évvel korábbi Aranykor után szabadon...
2011. szeptember 23.
A fiatal lány /The Young One /La joven (ff., 92 perc)
Bemutató: 1960. május. Gyártó: Mexikó-Egyesült Államok. Ea: Bárdos Csaba
Evalyn egy kis szigeten él nagyapjával, aki a vadõr segédje. Amikor a nagyapa meghal, a 14 éves Evvy magára marad - hacsak a vadõr (a sziget kormányzója) nem lép közbe...
A szigetre érkezik egy virtuóz fekete klarinétos és egy pap is. Elõbbi lincselõk elõl menekül, akik egy nõ megerõszakolásával vádolják, utóbbi Evvy-t szeretné "biztonságba helyezni". Megjelenik egy ultrarasszista hajós is. Az ötös a szigetre bezárva változatos játszmákba bonyolódik, még lövések is dördülnek...
A Robinson Crusoe megfilmesítése közben Buñuelt két dolog izgatta: a szülõi szigor (a gyermeknevelés felelõssége) és a szigetre bezárt fõhõs nem létezõ (?) nemi élete. A felemerülõ kérdést: - Mi történne, ha egy nõ kerülne a szigetre, Robinson és Péntek mellé? - a rendezõ és mexikói számûzetésben élõ amerikai producere egy korai Peter Matthiessen novellában találta meg. A Travellin' Man c. írást alaposan átdolgozó filmben a rasszista fehér férfit megkettõzték (egy racionálisabb és egy õrült alakra), majd elhelyeztek a történetben egy kamaszból felnõtté váló lányt is, aki a végén a címszereplõ lett.
Buñuel állatképei és társadalomkritikája a megszokott, intenzív módon szövik át a filmet. Itt fektette le az alapokat a Viridiana, a Tristana, az Egy szobalány naplója és A nap szépe c. filmjeihez, amik nem is megérthetõk A fiatal lány alapos ismerete nélkül.
2011. október 7.
Viridiana (ff., 90 perc)
Bemutató: 1961. május 19. Gyártó: Spanyolország-Mexikó. Ea: Seres Sándor
Egy fiatal apáca (Silvia Pinal) levelet kap patrónus nagybátyjától (Fernando Rey), hogy mielõtt zárdába vonulna, látogassa meg õt. Viridiana elfogadja a meghívást, de a boldog nagybácsi nem számol vele, hogy a lány alvajáró...
Buñuel nem szokványos módon folytatja a történetet: erõszakkísérlet, öngyilkosság és a keresztényi gondoskodás paródiájának a keveréke, a tisztességes világ leleplezése következik...
A rendezõ Leonardo Da Vinci Utolsó vacsoráját blaszfémizálva, koldusokat ültetett az apostolok helyére és zabálásuk végén a feslett erkölcsû Eneria a szoknyáját libbentette fel a legnagyobb titokként - miközben Händel Messiása szólt. Még nagyobb botrány lett a furcsa happy end...
A film Spanyolország aktuális és õsi fõvárosaiban (Madridban és Toledóban) játszódik, így a korábbi és az 1960-ban uralmon lévõ (spanyol) rendszerek tömény kritikája is. Ugyanakkor rendkívül intenzíven jelen van benne az egész hispán kultúra és történelem...
Franco fanyar országába hazatérve Buñuel élete formáját hozta. Ifjúkora kedvenc helyeit újra végigjárva stábjával, feltámadt a régi alkotói kedve és egy valódi filmbombát készített. A film tartalma és a fogadtatása is az Aranykort idézte. A kultúrbotrány hasznosnak bizonyult: Buñuel vitathatatlanul az európai mûvészfilm vezéralakja lett...
2011. október 21.
Az öldöklõ angyal /El ángel exterminador (ff., 95 perc)
Bemutató: 1962. május. Gyártó: Mexikó. Ea: Seres Sándor
A harangszó bizarr eseményeket jelez a Gondviselés utcában. Egy Nobilé (Nemes) nevû arisztokrata meghívja villájukba néhány barátját egy közösen megtekintett operaelõadás után. A vacsora elõkészületei nem mennek zökkenõmentesen - a személyzet néhány tagja titokban elhagyja a házat. Amikor a vendégek megérkeznek és felmennek a lépcsõn a ruhatárba, két újabb szolga próbál megszökni, de õk visszafordulnak a beözönlõ vendégek elõl. Vagy mégis sikerül nekik? Ugyanazt a jelenetet látjuk újra, most felsõ kameraállásból, de a két illetõ ezúttal megszökik.
További furcsa ismétlések következnek. Nobilé tósztot mond Sylvia énekére és a vendégek csatlakoznak az ünnepléshez. A kamera végigpásztázza õket, majd visszatér Nobilére, aki újra elmondja ugyanazt a szöveget, amit ezúttal senki sem méltat figyelemre...
Telnek az órák és az emberek sóhajtoznak a kimerültségtõl, de senki sem távozik. A vendégek eljutnak a nyitva lévõ ajtóig a szalon szélén, de aztán megállnak és visszamennek valamilyen ürüggyel...
2011. november 4.
Egy szobalány naplója /Le journal d'une femme de chambre (ff., 97 perc)
Bemutató: 1964. március 4. Gyártó: Franciaország-Olaszország. Ea: Krizsma Judit
A tisztesség, mint póz és a férfi-nõ viszony mint alárendeltség, a Susanához hasonló történetben jelenik meg. A birtokra költözõ vonzó, de zárkózott Célestine mindenkit meghódít, ahogy Susanába is beleszeretett apja-fia-intézõjük.
A párizsi lánnyal a lábfetisiszta apa finom cipõt húzat, Marie-nak nevezi és egy Huysmans regénybõl olvastat fel vele... A fiú nyersebb módszereket alkalmaz: a szürrealisták õrült szerelmének lepusztult változatát kínálja...
Még durvább férfi az intézõ, aki gazdái vágyait naturalizálja és ultranacionalista "elvekkel" ötvözi... Az Egy szobalány naplója, A nap szépe, a Viridiana és a Tristana témája a nõi odaadás. Szobalány, kurtizán, apáca és háziasszony szerepekben mutatják be a férfiak által uralt (?) világban a nõi sorsok átmeneteit és kombinációit.
Jeanne Moreau járása és evése miatt kapta meg a szerepet, Buñuel ezután mindig a kedvenc színésznõjeként beszélt róla, noha soha többé nem dolgoztak együtt...
2011. november 18.
Oszlopos Simeon /Simón del desierto (ff., 43 perc)
Bemutató: 1965. szeptember, gyártó: Mexikó. Ea: Krizsma Judit
Simon egy sivatagban felállított kõoszlopon álldogálva (az oszlop még az üléshez is keskeny) próbál meg szentté válni. Csodákat tesz, megküzd a hódolóival és az édesanyjával. Epilepsziás pap, törpe kecskepásztor és szürreális képek követik gyorsan egymást ... Simont számos alakban megkísérti az ördög - leginkább Silvia Pinal bõrében. A mesterkéltség és képmutatás e remek paródiája vallástörténeti-kritikai mû is egyben.
Buñuel az Oszlopos Simeon forgatására visszatért Mexikóba, de amikor nem sikerült a filmet befejezni (45 perces maradt), eldöntötte, hogy többé nem dolgozik ott. A film félbemaradtságában is a rendezõ szürrelizmusának egyik legjobb szemléltetõje. A szent magánya, a kísértések megjelenítése, majd a végén a meredek váltás a felejtehetelen mozgóképek közé emeli...
2011. december 2.
A Nap szépe /Belle de jour (szín., 97 perc)
Bemutató: 1967. május 24. Gyártó: Franciaország-Olaszország. Ea: Seres Sándor
A szexuális forradalom megihleti Sévérine-t, a csinos, de kedvetlen orvosfeleséget. A visszahúzódó nõ váratlanyul részmunkaidõs prostituált lesz (csak a nap és nem az est szépe) - hogy felfedezze saját szexualitását... A nap szépe a házasság rabságának elfogadásához és megszeretéséhez vezetõ lelki út kivetítése. A párizsi történetben a Kifulladásig is jelen van: New York Herald Tribune-t árul a fiatal rikkancs a Champs Elysées-n (itt férfi) és a gengszter fiú halála is László Kovács agóniájának a paródiája. Buñuel sok idõt töltött a hangsáv elkészítésével, Sévérine (mazochisztikus) álmai és a valóság között próbálta a határokat elmosni. Ehhez zenét nem, csak zörejeket alkalmazott. Ahogy az Aranykorban vagy a Viridanában, a harangoknak és a csengõknek kulcsszerepük van itt is - a hõsnõ titkos vágyainak bemutatásakor csendülnek meg. A rendezõ ekkor már majdnem teljesen süket volt, de a filmhang felhasználásának új lehetõségeit kiválóan érezte. A zajok és zörejek használatának a technikáját (Buñuel innentõl nem alkalmazott zenéket) úgy fejlesztette tovább, hogy elõször szilárdan megalapozott velük egy reális világot, majd teljesen összezavarta azt - álom, valóság, képzelgés és emlékkép vonatkozásában.
2011. december 16.
A tejút /La Voie lactée (szín., 98 perc)
Bemutató: 1969. március 15. Gyártó: Franciaország- NSZK-Olaszország. Ea: Váraljai Erzsébet
A tejút két vándor hõse (egy fiatalabb és egy idõsebb férfi) végigmegy Szent Jakab útján. Egy szellemi road movie a vallásról, ami kifejezetten tagadja az 1968-as kötelezõ témákat (család, oktatás és politika).
A szereplõk egy pikareszk történet keretében katolikus dogmákat vitatnak meg a zarándokútjuk alatt - egymással és a nézõkkel. Az összes elhangzó szöveg idézet a Bibliából és apokrif írásokból, elemzõ történeti áttekintést nyújtva a Krisztus utáni egyházról és az eretnek mozgalmakról.
A szürrealizmus és a valláskritika mély istenhittel, Szûz Mária iránti csodálattal párosul. A szabad akarat, az eredendõ bûn, a szûznemzés, Jézus kettõs arca, a hit misztériuma kérdéseit vitatják meg a különbözõ korokból elõtoppanó alakok. Gyönyörû tájakon haladva vitázunk az emberi kapcsolatokról és a történelmi kérdések helyébe lépõ fogyasztói társadalomról. Buñuel Krisztus-ábrázolása nem szokványos, nem méltóságteljes, de nem is elutasító...
A zene nélküli, csupán zörejeket és zajokat használó képek között felcsendülõ harangszó jelzi a váltást az anyagi és a szellemi világ határán.
2012. január 13.
Tristana (szín., 95 perc)
Bemutató: 1970. március 29. Gyártó: Spanyolország-Franciaország-Olaszország. Moderátor: Hegedûs András István
Tristana, özvegy édesanyja halála után, a köztiszteletben álló Don Lope felügyelete alá kerül. Don Lope a szabadság és a demokrácia híve, de ez nem akadályozza meg abban, hogy elcsábítsa a rábízott lányt... Buñuel az egyszerû történetbõl komplex elemzést álmodott a férfi-nõ viszonyokról és az õket lenyûgözõ társadalmi béklyókról – Toledo girbe-gurba utcácskáinak bogárhátú kövein és a középkor óta álló házaiban...
2012. január 27.
A burzsoázia diszkrét bája / Le charme discret de la bourgeoisie (szín., 97 perc)
Bemutató: 1972. szeptember 15. Gyártó: Franciaország-Spanyolország–Olaszország. Moderátor: Krizsma Judit
Esti autóút egy neonfényes nagyvárosban – Párizs külvárosa. A hatalmas sötétkék Cadillac autóban egy négyfõs társaság: a Thévenot házaspár: Francois és Simone, az asszony húga, Florence és az asszony szeretõje: (Don) Rafael Acosta, Miranda nagykövete. Vacsorázni mennek egy zöldövezeti házba, de rosszkor érkeznek. A meghívás a következõ estére szólt - közli velük a ház asszonya, Alice Sénéchal. Nem is lehetne másképp, hiszen a férje, Henri, éppen üzleti vacsorán vesz részt. A problémát feloldandó, Francois meghívja õket egy közeli barátságos étterembe. A kis csapathoz csatlakozik Alice és az útmenti fogadóhoz hajtatnak. A Tarsoly étteremben azonban furcsán viselkedik a személyzet és hamar kiderül, hogy miért...
Az Öldöklõ angyal alapszituációja volt, hogy a film nagypolgár fõszereplõi egy fényûzõ vacsora után nem tudnak kijönni a szalonból. A burzsoázia diszkrét bájában ezzel ellentétben nem tudnak bemenni egyetlen helyiségbe sem, hogy ott békésen elköltsék ebédjüket-vacsorájukat, teázzanak vagy téppen szeretkezzenek egyet, valami mindig közbejön...
A fõszereplõk itt heten vannak, mint a gonoszok és jóval többször álmodnak, mint az Öldöklõ angyalban. Sõt arról is álmodnak, hogy mit álmodott a másik. Rafael álmában benne van Francois álma, akié viszont tartalmazza Henri színházas álmát is… a hadnagy és az õrmester elmesélt álmairól már nem is beszélve... de a filmben benne van még az elõzõeken kívül a felügyelõ véres álma is – ha valakinek ennyi nem volna elég ...
2012. február 10.
A szabadság fantomja / Le fantôme de la liberté (szín., 104 perc)
Bemutató: 1974. szeptember 11. Gyártó: Franciaország-Olaszország. Moderátor: Mátyás Péter
A filmet Gustavo A. Becquer romantikus meséje inspirálta.
Az elsõ kép Goya El tres de mayo de 1808 en Madrid c. festménye, de Bunuel Toledóba helyezi az eseményeket. Napóleon katonái puskalövésekkel kivégzik a "francia" szabadság ellen tiltakozókat, akik holmi köztársaság helyett õsi királyságukat szeretnék fenntartani. A kivégzõosztag parancsnoka egy templomba szállásolja be az embereit, ahol nem várt konfliktusba keveredik két szoborral és egy nõi holttesttel...
A huszadik századi Párizsba ugrunk, ahol két gyerekekre vigyázó nevelõnõ beszélget... a kislányok fényképeket kapnak egy ismeretlen férfitól, amiket az egyikük hazavisz. A képek nagy botrányt váltanak ki...
A kislány rossz bõrben lévõ apja Foucauld névre hallgat... M. Foucauld egyetlen éjszaka alatt négy furcsát is álmodik... Ez a négy álom meghatározó jelentõségû lesz a film többi részére nézve...
A szabadság fantomját a teljesen kötetlen narratíva negvalósításával szokták jellemezni, de természetesen ez nem igaz: szigorúan szervezett struktúra van a laza látszat mögött - figyeljük csak a fekete ruhás nõt...
Ezen kívül érdemes számba venni, hogy mi minden szerepel kétszer a filmben...
Sok más összefüggés és vélemény is bekerült ebbe a 100 percbe, csak gyõzzük kibontani!
Bunuel ebben a filmjében nem csak a saját korábbi filmjeit idézi fel mosolyogva-kacagva, de néhány Hitchcock mûvet is kiválóan parodizál.
Az álomfilm után természetesen érdemes álomfejtést tartani.
2012. február 24.
A vágy titokzatos tárgya / Cet obscur objet du désir (szín., 102 perc)
Bemutató: 1977. augusztus 17. Gyártó: Franciaország-Spanyolország. Moderátor: Szemerjay K. Dénes
A férfi mániákusan küzd egyetlen vágyának tárgyáért, a nõ mintha kétarcú lenne...
Amor, aventuras y abismos - Buñuel mexikói mélységei
Szerelem, kalandok és lelkünk mélységei. A mexikói film aranykora (Clásicos de la época de oro) legnagyobb alakja Luis Buñuel volt. A helyi stílust néhány év alatt elsajátítva, értékeit megtartva, saját egyéniségének legjavát adva emelte a filmtörténetbe a mexikói filmeket...
Buñuel életmû-sorozatunkban a legtöbb nézõt vonzó filmek az 50-es és 60-as évekbeli, ritkán látott mexikói darabok voltak. Hetet most újra megnézünk és megbeszélünk, már az életmû ismeretének a birtokában. Az 1952-65 között készült filmek egy befutott filmalkotó gyorsan, kevés pénzbõl, de nagy mûvészi szabadsággal és lelkesedéssel készült munkái. A téma a szenvedély-szerelem-család, a gyûlölet-magány-ördög és az ábrándok-álmok-visszaemlékezések...
2012. március 9. Asszony szerelem nélkül / Una mujer sin amor (ff. 85 perc, bem.: 1952. július 31., gy.: Mexikó. 25 n.) Moderátor: Seres Sándor
2012. március 23. Robinson Crusoe / Aventuras de Robinson Crusoe (szín., 90 perc, bem.: 1954. augusztus 5., gy.: Mexikó-Egyesült Államok, 25 n.) Moderátor: Seres Sándor
2012. április 6. A folyó és a halál / El río y la muerte (ff. 91 perc, bem.: 1955. június 30., gy.: Mexikó, 25 n). Moderátor: Seres Sándor
2012. április 20. Üvöltõ szelek / Abismos de pasión (ff. 90 perc, bem.: 1954. június 30., gy.: Mexikó, 29 n.) Moderátor: Seres Sándor
2012. május 4. Sivatagi Simon / Simon del desierto (ff. 43 perc, bem.: 1965. szeptember, gy.: Mexikó, 32 n.) Moderátor: Váraljai Erzsébet
2012. május 18. Az ábrándok villamosra szállnak / La ilusión viaja en tranvía (ff. 90 perc, bem.: 1954. június 18., gy.: Mexikó, 33 n.) Moderátor: Krizsma Judit
2012. június 1. Õ / A férfi / El (ff. 92 perc, bem.: 1953. július 9., gy.: Mexikó, 34 n.) Moderátor: Váraljai Erzsébet
Vetítések este 6-kor az Aranytízben.
Szeretettel várjuk a Filmbarátokat és minden Kedves Érdeklõdõt az Aranytízben!
Luis Buñuel
Információk a filmklubról az Aranytíz oldalán.
A 2010. õszi program ajánlója az est.hu oldalain.
A 2011. tavaszi program ajánlója az est.hu oldalain.
Információk a filmklubról a port.hu oldalán.
A 2010. õszi program MS Word formátumban - 0,98 MB.
A 2011. tavaszi program MS Word formátumban - 0,92 MB.
A 2011. õszi program MS Word formátumban - 2,85 MB.
Üdvözlettel,
A CIN-KÉk
Munkássága önmagában is bevezetés a filmtörténetbe.
|
